A Greenpeace a világ egyik legnagyobb és legkomolyabb médiafigyelmet kapó civil szervezete, amely cseppet sem ódzkodik attól, hogy erejével rendszeresen éljen (vagy visszaéljen?). Nem igényel túl sok neten való böngészést a Greenpeace aktivitásának követése, és már az sem kérdéses, hogy a szervezet céljainak elérése érdekében szükségesnek tartja a polgári engedetlenség különböző formáit. A kérdés az, hogy hol van az a határ, ahol a tevékenység ökoterrorizmussá fordul? És persze az, mit gondol erről az online közösség?
„Egyszer, régen az Andok háton
Született egy Ákom-bákom
Hát egyszercsak látom, látom...
Transzparenst helyezett el a Greenpeace az inka firkákon.” (LatimoPort.hu)
Hogy csak az elmúlt időszak pár eseményét soroljam, ki ne hallott volna az orosz olajfúrótornyoknál tüntető aktivistákról, akik akár több évnyi börtönnel is fizethettek volna tetteikért. Vagy vegyük a focirajongóknak talán ismerősebb esetet, amikor a Bajnokok Ligája egyik mérkőzését zavarták meg egy a stadion tetejéről leengedett Gazprom feliratú transzparenssel.
Az elmúlt időszak sem telt éppenséggel csendesen, a Greenpeace decemberi 10-i akciója és az azt követő botrány hatalmas port kavart: az aktivisták behatoltak a Világörökségi Listán szereplő perui Nazca vonalak területére, hogy elhelyezzenek egy transzparenst az alábbi felirattal: „Time for Change! The future is renewable” (Itt az idő a változásra! A jövő megújítható”) fittyet hányva arra, hogy milyen kárt tesznek a szakértők szerint 1500 éves, Nazca indiánok által létrehozott alkotásokban, amik születésének körülményei a kutatók számára máig megfejtetlenek. Az akciót a perui állam felháborodása és pere követte, aminek következtében a Greenpeace nyilvánosan bocsánatot kért a tévedésért, habár továbbra is állítják, hogy ugyan a helyszín talán valóban nem volt ideális, de a vonalakban nem tettek kárt.
De hogyan is vélekedett a magyar sajtó és mi volt a netezők reakciója?
Nem kérdéses, hogy a cikk formájában megjelent írások nem fukarkodnak a kritikával, óriási bakinak nevezték a szervezet akcióját. A fenti ábrán (speciális mutató, mely a tőzsdei árfolyam analógiájára minden időpillanatban egyetlen mutatószámban foglalja össze a vizsgált kulcsszó webes megítélését) láthatjuk, hogy a Greenpeace megítélése semleges volt az eset előtt, azonban eltartott egy darabig, amíg lecsillapodott a hangulat. A Facebookon történő posztokban megjelenő hangvétel nagyon hasonló - habár a szóhasználat a megszokott módon jóval nyersebb. (A Greenpeace-hez leggyakrabban kapcsolt témák és kifejezések hálóját szemlélteti az alábbi említésgráf.)
A Greenpeace óriási támadás felületet adott az amúgy is kritikus közönségnek, akik nem fukarkodtak előhalászni minden korábbi a szervezettel kapcsolatos sérelmet és elhibázottnak vélt akciót. És akkor már érdemes azt is elmondani, hogy ugyan a Greenpeace a második legismertebb civil szervezet (első a Magyar Gárda) Magyarországon, de annak megítélésénél már csak a hatékonyságába vetett bizalma kritikusabb, köszönhetően – az általunk vizsgált Facebook bejegyzésekből és hozzászólásokból kiragadva – a diákmunkaként meghirdetett „aktivistáskodásnak” vagy éppen az erőszakos, olykor radikálisnak vagy terrorizmushoz hasonlónak titulált érdekérvényesítésnek. Tehát ez az akció – bocsánatkérés ide vagy oda – nem segített a Greenpeace arculatának javításában.
Szerző: Vancsó Anna
Adatok és grafikonok: Neticle Technologies
Illusztráció: Photograph: Rodrigo Abd/AP